Az egész könyvben használt fogalmak gyűjteménye. Minden példa és adat a 8051-es architektúrára jellemző.
Assembly: olyan programnyelv, amit közvetlenül lehet gépi kóddá alakítani, nem kell külön fordítószoftver. Az ezt végző porgram az assembler.
Instrukció: az assembly program egyik eleme. Megmondja pontosan a processzornak, hogy mit végezzen. Nem összetévesztendő a parancsokkal, mivel mindig 3 részből áll: művelet;cél;forrás, ebben a sorrendben. Ilyen pl. a mov a,#19h. Ez az "a" regiszterbe írja a 19 hexa számot.
Bájt (byte): 8 bit
Nybble: 4 bit, fél bájt
Helyiérték: a számban a számjegy az általa elfoglalt pozíciója szerint alakítja a teljes értéket. A legjobboldalibb mindig egységnyi, vagyis 1, tőle balra nőnek a ~ek. Mindig a tőle jobbra lévő ~et szorozza meg a számrendszer alapjával.
Számrendszer (-alap): azt mutatja meg, hogy egy helyiértéken hányfajta számjegy használható.
Bináris: 2-es alapú számrendszer. 01 használható. Pl. 10010011 = 1×1+1×2+1×16+1×128=1+2+16+128=17+130=147. Az assembly programban a szám után egy b betűt írva jelezzük, hogy ~ számot diktálunk. Egy bináris számjegyet nevezünk bitnek.
Decimális: 10-es alapú számrendszer. 0123456789 használható. Ez a legáltalánosabban használt számrendszer. Pl. 237=7×1+3×10+2×100=7+30+200. Az assembly programban a szám után semmit sem írunk, ezzel jelezve a szám decimális voltát.
Hexadecimális: 16-os alapú számrendszer. 0123456789abcdef használható. A betűk 10-es számrendszerbeli másai:
- a 10
- b 11
- c 12
- d 13
- e 14
- f 15
Azért hasznos, mert a bináris és a decimális számrendszer nem összegyeztethető, mivel a 10 nem egész hatványa a 2-nek. Viszont a 16 már egész hatványa a 2-nek, így a bináris szám 4 bitenkénti csoportosítással egyszerűen átvaltható ~ba. Pl. 4f=15*1+4*16=15+64=79, illetve 10111001=1011&1001=11&9=b9. Az assembly programban a szám után egy h betűt írva mutatjuk, hogy ~ számot írtunk be, pl. 9ah.
BCD: olyan szám, ami 4 bites, és a decimális számjegyek értékeit veheti fel. Vagyis: 0-9 = 0000-1001. 32 hex.-ba átalakítva 20h, de BCD formában 32h.
Konstans: olyan szám, amit a processzor készen kap bemenetként. Ezzel azonnal tud dolgozni, nem kell további művelet. Az assembly programban a szám elé egy #-et (és ha betűvel kezdődik, akkor egy #0-t) kell beírni, hogy ezt jelezzük, pl. #47 #0a3h #11011100b.
Direkt mutató: olyan szám, ami a memóriában egy bizonyos pozícióra mutat. A ~ jelöli a pozíciót, ezt a processzor még kikeresi a memóriában, és a talált értékkel dolgozik tovább. A programban nem írunk be semmit, így jelezzük a szám ~ságát. Pl. 47 0a3h 11011100b.
Indirekt mutató: ez nem konkrét szám, hanem a processzor az instrukcióban megadott regiszterben lévő számot kezeli direkt mutatóként.
(Mikro)Processzor: a számítógép központi elektromos egysége, ez szervezi meg az alkatrészek összehangolt működését. Az utasításokat gépi kódban kapja meg.
Mikrokontroller: a mikroprocesszorhoz nagyon hasonlító eszköz, viszont mivel ezt beágyazott rendszerekbe tervezték használni, ezért egy mikroprocesszorhoz képest lényegesen több alkatrész van benne (pl. több port, időzítők, stb.).
Port: a mikrokontrollerrel vagy egy egész géppel való kommunikációs csatorna. Egy porton általában több kisebb csatorna van, amik a konnektorokon a tüskék. Mindegyiknek megvan a maga funkciója, ezeket nem szabad eltéveszteni. A lábkiosztás/pinout ezeket mutatja meg.
Regiszter: a processzor olyan eleme, amely számot képes tárolni. Ez a szám [0;255] lehet (8-bites buszszélességről lévén szó), és 12 ilyen ~ használható egyidejűleg. Ezek mindegyike speciális feladatokat látnak el, amikről a ~-ekről szóló oldalon van szó.
Programszámláló: az a regiszter, ami megmutatja, hogy a processzor éppen melyik instrukciót olvassa ki a memóriából, vagyis hogy hol tart a program futása.
Megszakítás: olyan, külső hatásra történő esemény, ami megmondja a processzornak, hogy ugorjon át egy megadott pozícióba a programfutásban, és jelenlegi műveletét függessze fel. A kisprogram lefutása után visszatérhet az eredeti tevékenységre.
Hidegindítás: a processzor áram alá helyezése. Ilyenkor minden adat felfrissül.
Melegindítás: a processzor RST tüskéjének tápfeszültségre kapcsolása. Ilyenkor az előzőleg tárolt adatok megmaradnak.
Baud: az információközlés sebességének mértékegysége. Attól függ, hogy egységnyi információ hány bitet tartalmaz.
Igazságtábla: megmutatja, hogy egy digitális áramkör minden lehetséges bemenetnél milyen kimenetet eredményez.
Logikai kapu: digitális áramkör, ami két bemenetet kér, és egy kimenetet ad. Fajtái: "és", "vagy", "kizáró vagy".
Invertáló: speciális logikai kapu, mivel csak egy bemenetet kér. Mindig a bemenet ellentettjét adja ki.
Puffer: szintén speciális "logikai" kapu, mivel ez is csak egy bemenetet kér. Mindig a bemenettel megegyező kimenetet ad ki. Logikában általában nem használják. A logikai kapuknak 2 fajta bemenet adható: pozitív ⊕ és negatív ⊖. Ha ez az áramkörben nem valósítható meg, tegyük fel: pozitív és semleges (semmilyen polaritáshoz nincs kötve, instabil állapot) elektromos jel lehetséges, akkor puffert használnak, hogy így pozitív-negatív feszültség állhasson elő. Analóg áramkörben viszont nagyon sokrétű, pl. fel tudja oldani a feszültségosztást, a puffer kimenetébe kapcsolt ellenállás már nem befolyásolja a bemenetre kötött ellenállások eredőjét.
Logikai ÉS kapu: csak akkor ad 1 kimenetet, ha mindkét bemenet 1.
- 0&0⇨0
- 0&1⇨0
- 1&0⇨0
- 1&1⇨1
- 0&0⇨0
- 0&1⇨1
- 1&0⇨1
- 1&1⇨1
- 0&0⇨0
- 0&1⇨1
- 1&0⇨1
- 1&1⇨0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mit gondolsz?